Hova, hogyha minden más?

Miért, ha a vallomás

sem az, mint volt. Semmilyen.

Igaz volt, de mégis nem.

Igaz lenne, bármi van,

minden szakadhatatlan.

De csak egy részeg golyó,

eső után első hó.

Pirkadat sincs. már minek?

Más lett minden. Más a nap.

Csak Te vagy hű, Mindenem,

drága mindigfehér Lap!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.