Csepegős, verejtékes nap volt. A pára úgy lepte be a rendelkezésére álló teret, ahogy lehetett. Ő csak úszott benne. A fáradt falak tompán visszhangoztak rímet, ahogyan lábai egymás után csobbantak a betontengerben. Fáradt volt, de ilyenkor is azt tette, amire a legkevésbé…

Ha mindig az erős győz, úgy nincsen szerencse. Aki fenn az ott marad. Aki lenn, az lemarad. Nem lesz már több helycsere.   Ha mindig az erős győz, vége a sportnak. Ugrálni fog pár majom halálig az asztalon. Más lesz majd az a korszak.   Ha mindig az erős győz, nem…

Félsz? Nem …Olyan zavart vagy… Melegem van. Biztos nincsen semmi probléma? Nincs. Akkor miért nem nézel a szemembe? Most nem akarok. Miért? Félsz? Nem, nem gondolom… …Ez egy érzés, nem egy gondolat… Nem tudom. Nem tudni kell, mindent csak érezni, benne lenni. Nekem az…

Piros volt. Émelyítően mély árnyalatú. Szép, kecses formájú, tetszetős kinézetű. Egyszerű bánni vele és nagyon jól bírja a strapát. Igazán régóta szolgálja családunkat, soha nem volt vele problémám, se nekem, se bárki másnak. Most mégis borult. Nem tudom mitől. Nem…

Bárhol, bárkivel, bármiért… Csak egyet kérek: tisztán, őszintén és csakis az igazat! -  Balra vagy jobbra? Támasztotta az árok falát. Mellette egy ember haldoklott. Vele már nincs tovább, nélküle megy minden. A csata, a világ… ő már nem számít… senki sem fog rá…

Azt mondták, hogyha eljövök, akkor tök jó lesz meg minden. Csak ültem a fűben és néztem magam elé. Néztem a gyér gyepet, ami már annyira ki volt taposva, hogy a homokszemcsék vígan táncoltak a mutatóba visszamaradt fűszálak között. Közben jól esett kocogtatni a bontófület…

Érzelem, bejön-kimegy, ráció, mi megmarad. Szíved az, mi elrepít, szellem az, mi arcba csap.   Lehet az, mi lelkesít, muszáj az, mi visszatart. Szabad az, ki felsegít, rabló, aki rajtakap.   Naiv, aki elmerül, ostoba, ki nem okul. Szerelem, mi elkerül, bölcselet…

Szemetesből cigit kotort. Én csak néztem csendben, hogyan lesz puszta ösztönlény az emberből kedden. Talált egész jókat is, hát marokszámra vitte. Senki sem láthatja délben; nem tudom, m’ért hitte.   Addig én - aki kék ingben száraz kiflit rágott, nyolcszor…

Mi lesz a vacsora, édesanyám? Húsleves és vadas. Szalvétát is hozzál, kérlek, legyen étkezésünk uras. Ünnepi, ha körbeüljük itt mind a régi nagy asztalt, azt, amit még olyan régen ősünk a házban marasztalt.   Mi lesz a vacsora, édesanyám? Ma csülkös…