Ars vitae
2013.03.21. 11:15
Szenvedély.
Folyton súgja: „keresgélj!”
Nincs olyan ház, amin nincsen tető.
Nincs olyan döntés, hogy jó mindkettő.
Nincs olyan vágy, amit puszta ész hajt,
Nincs olyan pizza, amin nincsen sajt.
Nincs olyan rajt, ahol nem szenved kárt
a becsületes tettes, az, aki árt…
Víg az özvegy! Víg a halál nélkülem!
Nélkülem, ki tettes, aki másnak árt.
Elfogyott a harminc, ez már csak a küllem…
Feddhetetlen az, aki meg sem született,
feddhetetlen, aki elfelejtett jellem,
elfelejtett az, aki tudja, hogy mit ért,
melyik garas mikor, kinek és mennyit ért.
Lova még csak-csak és azt is tudja hova
bújhat maga elől, ha támad önmaga.
Szenvedj! – Élj!
Folyton súgja: „és ne félj!”
Csak olyan van, aki más, mint a több.
Csak olyan van, aki szolgál, de főbb.
Csak olyan vált, aki tudja a jót,
Csak olyan nyúl, kinek sorsa a szó.
Csak olyan lát, aki tudja, ha néz
mindig övé a többet tartó kéz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.