Hozzá   Kopár a csend. Semmi nem zavarja. Szellő rebben benne, felfénylik a napra szikrázó víztükör kékezernyi habja.   Mi lenne szép itt, hogyha minden az? Mi lenne öröm és mi lenne vigasz, ha minden, de minden tényleg ugyanaz.   Látomás támadt, festett…

Tükör   Hát legyen! Tedd szívedre kezed üveglapként. Dobbant egyet? Fáj, ha nem, mert elhiheted: barna szíved belém marna.   Légy hát szabad! Ahol akarsz, ott vagy magad, nehogy tagadd! Ártalmas óráim, sok keserves pillanat, fogd a lelked gyorsan, sár így rá nem…

 Hányok az embertől…   Hányok az embertől! Kicsit, de nagyon… Mégis mindig megtalál minden rongyos napon gunyoros pofája, hízelgő szopránja tőrt tört testembe, s ereimet mélyen szántotta végig, kezeim már régen feladták a harcot; ó a hadisarcot ők fizették…

 Piroskék   Piros, kék, piros, kék, piros, kék, piros, kék, piros, kék, piros, kék, egyebet mi mondhatnék?   Piros, kék, piros, kék, nagy a tömeg, arcom ég, azt mondják, hogy vodkát még, piros, kék, piros, kék.   Piros, kék. Hol vagy? Szép……

Zöld a gyöngy  Zöld a gyöngy, mind-mind igazb, fénye minden nap vigasztaló felhő, lássam bárhol, várva-váratlan hatása páros, de páratlankeltő. Lelki zátony. Szürke ködben csöppent csendben réthomályos lángja szebben lobban; rebben kéklő légi fény, a régi,…

 Csempelovag   Rácshelyes arcán szomja világnak, Senyved a szürke balnakjobb kéz. Csöppnyi dicsőség tartja csak árnyát Itthon: a börtön mindenhol néz.   Féltené párja, kár, hogy nem várja Ott, hol a tenger félbeszakad, Marad a csempe ferde királya: Fúga…

 Előremetszés   Alfa. Csak egy csalfa áhítattal átitatta lelkem kétlő kéklő lapvizét, pocsolyát. Látod, ujjam száraz maradt. Marad is, Maradis! Fogd a kezem, rágd a körmöm végéről mindegyik öröm maradékát, amíg látod. Pihenj karom erdejében, sosem…

 Inszomnia   Álmatlanság gyötör… Remélem, Téged nem! Veszekszem az ággyal. Remélem, hogy Te nem! Perceket számolok, Remélem, hogy Te nem! Rólad álmodozok, Remélem, hogy más nem.   Itt van már maholnap, Remélem, Neked nem! Rémiszt egy gondolat,…

 December   Az én Decemberem más, mint a többi. Őszes, borongós, nagyléptékű semmi. Száraz szemmel, csörgő kézzel jár az utcán, s engem kér fel a táncra.   Vonakodva-bátortalan kinyújtom karom vékony helyét. Fogja félúton roskadó csuklóm. Akárha…